2018. március 19., hétfő

Egy megkésett beszámoló a Techno-House Classics re-listening partiról

Ha megkérdeznék tőlem, melyik az az elektronikus zenei lemez, ami nagyban befolyásolta a későbbi ízlésvilágomat, egyértelmű, hogy Dj Budai 'Techno-House Classics'-jét mondanám. Számomra ez egy kultalbum, ami az első taktustól az utolsóig kitörölhetetlen emlékként kísér immáron 20 éve. Fiatalkorom formálódó ízlésének zsáneradója remekül megágyazott az elektronikával átszőtt "gépzene" iránti rajongásomnak. A lemez megjelenésekor 15 éves voltam és épp vidéken koptattam az iskolapadot, így esélyem sem volt a lemezbemutatóra benevezni. Éppen ezért töltött el órási örömmel, hogy 20 évvel később újrahallgatós bulit szerveztek a Kasino-ba, ahol újra - és utoljára - csendült fel a lemez anyaga élőben.
Október 14-én Töreki Tomi kollégával együtt neveztünk be az újrahallgatásra, végre személyesen is tudtunk diskurálni a régi szép idők annál is szebb muzsikáiról. A vártnak megfelelően rohamléptekben telt meg a Kasino, fél 2-re már egy tűt sem lehetett leejteni a tánctéren.
A bemelegítés Newl-ra és Chriss Ronson-ra hárult, akik rutinrókaként remekül előkészítették a terepet Iminek.



Newl remekül ötvözte a dallamosabb tribal/progikat (Weekend Players 'Into The Sun (Chab Remix)', Nat Monday 'Waiting (John Creamer & Stephane K Remix') amcsi éneklős soulful (Danny Tenaglia ft Celeda 'Music Is The Answer'), és Twisted Records-os tribal mániás cuccokkal.




Chriss Ronson Armand Van Helden blokkal ('Funk Phenomena', Cj Bolland 'Sugar Is Sweeter Remix') kezdve egészen magasra vitte a hangulatot a rá jellemző csavarós, lendületes house groove-okkal. Simon 'Free At Last'-jénél óriási sikítozás jelezte, hogy már mindenki kellőképpen felfűtötte magát a fő attrakcióra.



A magyar szokástól eltérően mindenki pontosan időre adta át a pultot, így Imi 01:30-kor bele is csapott C Groove Dj 'Hypnotiko 3 MBG Aural Intro'-jába. A modern kor hóbortjához passzolva szinte mindenki egy emberként emelte a magasba okostelefonját, hogy egy darabot hazavihessen magával a történelmi éjszakából. Quench 'Dreams'-szénél jött az első nagy eufórikus hangrobbanás, ami többször is megismétlődött az éjszaka folyamán a lemez kulcsdarabjainál ('Acid Phase', 'Access', 'Yeke-Yeke', 'Flash', 'Hold That Sucker Down').
A meghívott sztárvendég a német Hardfloor duó volt, akik a jobb felső előretolt galérián próbálgatták füleseikkel a set up-ot, hogy minden pattentül beröffenjen, amikor oda kell csapni a lovak közé. Fürkészve figyeltem Oliver Bondzio már korosodó, baseball sapkás fizimiskáját, de egy pillanatra se rezzent meg, amikor a tánctér felől Mory Kante 'Yeke Yeke Hardfloor dub' verziója épp letarolta a küzdőteret. Később aztán alaposan belecsaptak a lecsóba, live act-jük során próbálták megtalálni azt a törékeny egyensúlyt a nosztalgiázás és aktuális munkáik bemutatása között, ami sokaknak bizony nem mindig sikerül. Jelentem az acid örök, a búgó, csiripelő TB-303 baseline-ok mit sem változtak az évtizedek során, csupán a körítés és a kidolgozottság változott, az egész jópofa poti csavargatás megnyerő státuszszimbólummá vált. Egyrészt jelképe a töretlen hitnek, ahogy a két német techno fenomén kitart az (sokszor sok helyen leírt) acid mellett, másrészt megtestesítője az alkotói szabadságnak, a végtelennek tűnő, de folyamatosan változó szekvenciák egymásra rakódásának.



Az est lezárására ismét Imi érkezett a pultba, ahol kizárólag bakelitről szórakoztatta a népet, remekül válogatva az itthon általa népszerűvé tett darabokat ('Turkish Bazaar', 'Bodyrock', 'Destination Unknown', 'Moving Thru Your System', 'LSD', 'Trommelmachine'), dinamikusan mixelve, végig együtt élve a tánctér rezdüléseivel.
Aki kimaradt tényleg sajnálhatja, hiszen innentől már csak a cd/mp3 formátum marad meg újrahallgatási lehetőségként. De az az idők végezetéig velünk marad!

2017. február 24., péntek

Technika XII: A nagy harmonikus táblázat


A blogon korábban harmonikus mixelés témakörében publikált írásunk igencsak népszerű volt, így mertem venni a fáradtságot, hogy egy, a közelmúltban felfedezett "vívmányról" értekezzek.
Nos ez a "vívmány" (szándékosan került idézőjelek közé, mivel nem új dologról van szó, inkább egyes részegységek komplex rendszerbe szedéséről - a szerk.) egy német úriemberhez, bizonyos Ingo Vogelmann-hoz köthető, aki nyugodtan nevezhető progressive berkekben "régi motorosnak", hiszen mint (Frisky rezidens) dj és producer aktívan részt vesz a második progressive boom zenei örökségének gyarapításában.
Ingo fogta és egy táblázatba foglalta a komponáláskor alkalmazott hangnemeket, a Mixed In Key által használt Camelot-kör, valamint a Traktor-hoz köthető Open Keys hangnem felismerő rendszerét, emellett a harmonikus hangokról sem feledkezett meg (skála valamint dj key szerinti rangsorolással).
A végeredmény egy impozáns, de átlátható rendszerré állt össze, ami egyedülálló módon társítja a különböző rendszerek vívmányait (kvázi mint egy, a zene nyelvén íródott szótár működik).
Ingo különböző példákat is mellékelt néhány átmenet típus definiálására (River, Little Ocean Wave, Big Ocean Wave, Wild Ocean), s a száraznak tűnő anyag gyakorlati átültetésére. Nyomtatókat izzítani!

Forrás: ingovogelmann.net (a kép eredeti méretben vagy pdf-ben innen tölthető le)

2017. február 21., kedd

Pete Heller klasszikusok

A brighton-i születésű Pete Heller rengeteget tett a house zene népszerűsítésért. Gyökereit tekintve a hip-hop/break nevezhető nála a zenében kiindulópontnak, majd később a Manchester-London tengely mentén szívta magába a korai house muzsikát, ami újszerűségével egyből instant szerelem volt a számára. Később Londonban lehetőséget kapott Danny Rampling klubjában, mint warm up dj, a többi már történelem. Itt találkozott producertársával Terry Farley-val, akivel megannyi közös darabot (Heller & Farley, Roach Motel, Fire Island) jegyeztek különböző projektnevek alatt.
Pete szólóban is alkotott, az 1998-as 'Big Love' a mai napig überelhetetlen klasszikus, de Stylus Trouble 'Sputnik'-ja is méltó szinonímája lett a modern kori űrszimfónia kifejezésnek. Saját labelt is igazgat Phela Records néven, így a tehetségek számára is zöld utat biztosít.
Ez most egy olyan poszt, ahol nem a mixelést, vagy a mixet készítőt kell nézni, vagy méltatni, hanem a nyersanyagot, amiből az összeállt.

Pete Heller Tribute Mix

Tracklist:
1. Sandcastles (Pete Heller Filtered Re-edit) by Ferrer & Sydenham Inc
2. Jetstream (Pete Heller Dub #2) by New Order
3. Sputnik One by Stylus Trouble
4. Music Saved My Life (Pete Heller's Groovejet Moment Remix) by Cevin Fisher
5. Rising Sun (Bedrock Remix) by Heller & Farley
6. Atlanta by Pete Heller
7. Ultra Flava (Original Flava) by Heller & Farley Project
8. Pixels (Pete Heller's Nu Skool Mix) by Ubu
9. Wild Love (Album Mix) by Roach Motel
10. Freak It! (Pete Heller's Freak Mix) by Studio 45
11. Big Love (The Dronez Remix) by Pete Heller
12. Meet Her At The Love Parade (Pete Heller's Stylus Style Remix) by Da Hool
13. Nu Acid (Robert Babicz Remix) by Pete Heller
14. Shine (Pete Heller's Phella Style Mix) by The Lovefreekz

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...