2010. április 1., csütörtök

A Hybrid igazi nagyzenekari hangzással operál


Hybrid név (ami azóta a Soundsystem jelzővel bővült) a dél-walesi Swansea-ben élő és ténykedő Mike Truman-t és Chris Healings-et takarja. A fiúk 1996 óta dolgoznak együtt, s mindig is friss, újító, energikus hangzásukról voltak híresek. Első megjelenéseik már igencsak erős életjeleket mutattak ('Fall in love', 'Altitude/Kill City'), de az igazi elismertséget az 1999-ben napvilágot látott 'Finished Symphony' hozta meg a számukra (a track első változata 1996-ban jött ki 'Symhony' néven). A komolyzenei háttérrel bíró alkotás különlegessége az volt, hogy feszes breakbeat alapokkal házasította össze azt Mike és Chris. A sikersztori innen vette kezdetét, s a fiúk védjegyévé váló progresszív house és breakbeat elegyítése egyre több embert varázsolt el, a duó első LP-je a 'Wide Angle'-t azóta a stílus klasszikusai között tartják számon. A srácok persze nem ragadtak le a trancy-prog breakbeat-ek komponálásánál, második lemezükön a 'Morning Sci-Fi'-n a 'Finished Symphony'-ban már megcsodálhatott komoly -illetve filmzenei vonzódásukat fejtik ki bővebben a hallgatóságnak. A harmadik LP, az 'I Choose Noise' még inkább a filmzenék felé sodródik, ennek tükrében már nagyjából előre belőhettük, hogy mit is veszünk a kezünkbe a március végén megjelent.
A nyitó 'Empire' egyből a húrok közé csap, a pörgős breakbeat-hez egy sejtelmes gitárszóló társul, majd a kiállásban mindent visz a komolyzenei betét, amit a Prágai Filharmónikusok prezentálnak (a 2-es, 7-es,11-es,12-es számokban felbukkannak még). Ezzel egyidőben egy acid szóló is bekapcsolódik, ami sokat javít az eredeti sterilnek induló megszólaláson. A 'Can you hear me' visszavesz a tempón, s felcsendül Charlotte James éteri hangja, ami oldja a nyers hangzást. A mélázás egy Planet Funk 'Who said'-re emlékeztető megoldással tűnik tova (Tim Hutton skandálásában), majd ismét visszatérünk Charlotte szólójához, s mikor már azt hinnénk nincs új a nap alatt, egy zongorafutam teszi teljessé az örömünket. A 'Green shell suit' egy kellemes downtempo borulás, ami hemzseg az atmoszférikus hangoktól. A tempón nem gyorsítunk, A címadó 'Disappear here' is visszafogottan nyit. CJ felbukkanásával már érezhetjük ez bizony nem lesz gyenge eresztés. És igen, egy igazi komoly darabot kapunk az arcunkba egy iszonyat jól eltalált refrénnel. A kezdeti enyelgést szigorú, mértani ütemek zárják rövidre, a végkifejletben egy szépséges zongora dallam terel vissza bennünket az álmodozásunkba. Az 'Every word' egy akusztikus gitáros darab alá tolt deep track kettőse, ami igazán érdekesre sikeredett. Ismerős ütemek köszöntenek ránk, hiszen a 'Formula of fear' már az album előhírnökeként napvilágot látott. Feszes, rock-os hangvételű, dallamos produkció. A Prágai Filharmónikusok megmutatják miért világhírűek, alaposan megnyúzzák a hangszereiket a kurta-furcsa 'City siren'-ben. Mire feleszmélünk a dub-os hangokkal felturbózott 'Salt'-ba botlunk, amit persze megint CJ hangja visz el a hátán, nálam az album egyik fénypontja. Az 'Original sin' 4/4-en alapuló dark borulás, ami akár house szettekben is megállná a helyét (vokálmentesített változatban persze). A 'Take a fall' egy kis légies intro után egy technikás breakbeat szörnyeteggé terebélyesedik, a fiúk ismét megmutatják, hogy az ismert törtütem beállításokat is lehet újabb és újabb fajta módon tovább törni. A 'Break my soul'-t is ismerhetik a vájtfülűek, hiszen alig pár hete bukkant fel a neten. Keleti (arab) hangulat uralkodik, amihez d'n'b-s dobszekció társul, agresszív komolyzenei háttértámogatással, ami később mégis barátságossá szelidül, majd ismét visszavedlik pörgős formájába. A záró 'Numb' behúzza a kéziféket, csúnya is lett volna egy breakbeat mészárlást last track-nek hagyni. Kellemes balladai hangvételű, pozitív energiát árasztó darabot hallunk, ami szépen levezeti az igencsak összetett anyagot.
Összességében elmondhatom, hogy abszolút nem csalódtam a lemezben. Ami a tény: a trióvá avanzsáló HSS-formáció Charlotte James vokalista érkezésével ismét egy újabb ösvényre lépett. Az eddig meglévő breakbeat mellett megmaradt a filmzenei, komolyzenei felhang, amihez egy jó adag gitár sound is társult. A darabok inkább zeneiségre, mint a technikásságra vannak kihegyezve, ez mindenképp a formáció zenei előremenetelét jelzi. Tőlem egy 8/10-et kap ezért.

Hybrid - Disappear here

Label: Distinctive Records
Katalógus szám: DISN192
Ország: Egyesült Királyság
Megjelent: 2010 március
Stílus: Downtempo, breakbeat, electronic
Producerek: Mike Truman, Chris Healings

Tracklist:
1. Empire (6:00)
2. Can You Hear me (6:26)
3. Green Shell Suit (5:18)
4. Disappear Here (5:56)
5. Every Word (4:54)
6. Formula Of Fear (7:31)
7. City Siren (Reprise) (1:11)
8. Salt (6:22)
9. Original Sin (6:58)
10. Take A Fall (5:14)
11. Break My Soul (7:48)
12. Numb (6:37)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése