2016. március 28., hétfő

Ingyenzene: klasszikusok újratöltve

Az ingyenzene rovat húsvéti kiadása kizárólag klasszikus darabok újratöltött verzióit tartalmazza. Ki ne emlékezne Jimmy Van M legendás 'Sanctuary'-jére a Global Underground fénykorából? Alfonso Muchacho (aka John McDermott) úgy gondolta, hogy itt az idő újra leporolni eme produkciót, s sikerrel töltötte meg új mondanivalóval a produkciót. Kicsivel hipnotikusabbra vette a figurát, ami a javára volt az egyébként baljósan pumpálós original témának.
East Café neve már többször is felbukkant a blog hasábjain. Gabi munkásságát szerencsére már nemcsak külföldön, hanem itthon is egyre inkább elismerik, például egyre több fellépésre hívják játszani neves headlinerek (pl. Anthony Pappa, Moshic) mellé. Gabi tisztes lemezgyűjteményék ékes darabja Marc O'Tool aka Ballroom 'Passanger'-je, ami hosszas épülés és a végére tartott katarzissal a kor egyik zseniális húzása volt. Jelen verzióban több dallamot és végig feszesen tartott hangulatot kapunk, ami ismételten garantálja a minőségi szórakozást.
Motorcycle 'As The Rush Comes'-za sohasem megy ki a divatból, erről most Cattaneo személyes lieblingje, Omar El Gamal gondoskodik. Visszanyírta a trances hajtásokat, s egy keserédes melódiával tűzdelt house alappal villantott nagyot. Szép munka!
A zárszót Moosefly mondja ki a 'The Sky Was Pink'-en, ami eredetileg Nathan Fake produkció, de James Holden zseniális átirata révén vált világhírűvé. Moosefly tiszteletben tartotta az eredeti vibe-ot és csak apróbb változtatásokat eszközölt, e mellé a korszellemnek megfelelő lágyan pulzáló techno taktusokat varázsolt, ami így újra meghódíthatja a táncteret.

Jimmy Van M - Sanctuary (Alfonso Muchacho Remix)



Ballroom - Passanger (East Cafe's Unofficial Tribute Edit)



Motorcycle - As The Rush Comes (Omar El Gamal Unofficial Remix)



Nathan Fake / James Holden - The Sky Was Pink (Moosefly Remix)







2016. március 23., szerda

Robert R. Hardy: A prog szcéna csendes magyar virtuóza

Robert R. Hardy avagy polgári nevén Reisz Róbert annó D.M.P (Deep Music Product) néven robbant be a köztudatba, de régi prog kedvelőként a gyökereiből inspirációt merítve indult meg ő is eme stílus csapásán. Azóta sikert-sikerre halmozva szinte nincs olyan hét, hogy a nevével ne találkoznánk a beatport különböző kiemelt listáin, illetve neves dj-k playlist-jén. A Release Promo csapata őt is megszólaltatta híres „12Q” rovatukban.

RP: Hány éves vagy, hol élsz és mióta dj-zel illetve producerkedsz?
RRH: 32 éves vagyok, Dunaföldváron lakom. A producerkedésbe elég régóta beleszerettem, körülbelül 15 éve. Dj-ként ritkán van lehetőségem zenélni, de mixeket sokat csinálok más-más rádióműsoroknak.

RP: Mesélj a zenei gyökereidről! Melyek voltak az első emlékeid az elektronikus zenével kapcsolatban, és mikor érezted, hogy ez az, amit csinálni szeretnél? Volt-e olyan produkció vagy előadó, amit/akit hallgatva eldöntötted, hogy "igen, ez komolyan érdekel"?
RRH: Természetesen, középiskolás koromban mi is sokat jártunk szórakozni és ott nagyon megfogott ez a zenei stílus, pár éven belül már én is próbálkoztam különböző programokkal zenéket írni. Sok nevet írhatnák, aki inspirált annak idején, ilyen volt például Matthew Dekay, Lexicon Avenue vagy épp a Deep Dish.

RP: Mennyire volt nehéz a zeneíráshoz kellő tudást elsajátítani a kezdetekben? Részt vettél-e bármilyen professzionális képzésen (hangmérnök, producer iskola), vagy magadtól tanultad a dolgokat? Volt-e bárki, aki jó tanácsaival segített neked?
RRH: Amit tudok, arra szinte mindenre magamtól jöttem rá, de például mikor elkezdtem használni a Cubase SX 3 programot arról néztem egy oktató DVD-t, ami sokat segített. Zenei iskolába vagy hasonlóba nem jártam.

RP: A zenekészítés folyamatának melyik része számodra a legkönnyebb illetve legnehezebb?
RRH: Egy adott zene alapjainak (dobszekció, percussion-ök) illetve a basszusnak a kialakítása nem esik nehezemre, ami már keményebb dió nekem az egy jó dallam megírása. Ez nem az erősségem.

RP: Hogyan néz ki egy átlagos napod? Mivel foglalkozol az elektronikus zenén kívül? Mit szeretsz csinálni, amikor épp nem zeneírással foglalatoskodsz?
RRH: Igazából ritka az a nap, hogy ne ülnék le zenélni, de persze van ilyen is.Szeretem a labdarúgást, asztaliteniszt, a biliárdot, de olykor leköt egy jó játék a számítógépen. Imádom például a Stalker sorozatot. Plusz van két kutyám, akikkel sokat futunk.

RP: Az elektronikus zenén kívül milyen más stílusokat hallgatsz és kik a kedvenc előadóid? Ezek a stílusok hatással vannak a saját produkcióidra?
RRH: Szeretek más fajta zenéket is, ilyen a lágyabb rock, reggae vagy a soul, kedvenc előadóim ezekben a stílusokban például a Queen,UB40, Bob Marley és Al Green.

RP: Mi volt az első és utolsó zene, amit CD/bakelit/kazetta formátumban vásároltál meg?
RRH: Az elsőre pontosan nem emlékszem, talán Sterbinszky – Egy nyár a flörtben című mixkazija volt az. Az utolsó pedig nem rég volt, mivel gyűjtöm a zenéket — persze csak azt ami tetszik — és volt egy óriási kedvencem, ami még hiányzott, de megvettem, ez Jimmy Van M – Sanctuary Brancaccio & Aisher Mix-sze.

RP: Mesélj magadról olyat, ami meglepő lehet mások számára!

RRH: Szerintem nincs ilyen, egy átlagos ember vagyok, egy kohó mellett dolgozom, vasérces vagonokat buktatok. Ez lehet hogy meglepő valakinek.

RP: Véleményed szerint mely producereket mellőzik rendszeresen?
RRH: Erre a kérdésre több válasz is létezik. Szerintem én és még sokan vagyunk ilyenek. Az a baj, hogy nem tudom mennyire ismeretlen név például a John Drummer, Alex Vidal, Julian Dep vagy épp Robert R. Hardy.

RP: Mely producerek munkái inspirálnak? Emellett honnan merítesz még ihletet?
RRH: Sok ilyen van, de akik igazán sokat adtak nekem az például Marcelo Vasami illetve Silinder. Az ő zenéik inspirálnak igazán engem.

RP: Rengeteg producer igyekszik megtalálni a módját, hogy valami egyedit és kiemelkedőt alkosson hangzásban. Milyen tanácsot adnál a számukra?
RRH: Rengeteg jó zene van, csak például elindul a track, ami jónak ígérkezik, de aztán elromlik menet közben, mert van egy hang, ami már nem illik oda és csak ront a zene élményén. Ezt a hangot meg kell keresni és eltávolítani. Én ezt próbálom megvalósítani, néha sikerül is. Mindenkinek magának kell éreznie, mikor van kész egy zene.

RP: Ha a karriered utolsó dj szettjére készülnél, melyik lenne az utolsó zene, amit lejátszanál?
RRH: Ez a legnehezebb! Jean-Phillippe Aviance - Black On Black (Brancaccio & Aisher mix)

Forrás: Release Promo

Linkek:
https://soundcloud.com/deepmusicproduct
https://www.mixcloud.com/robertreisz98/
https://twitter.com/ReiszRbert
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...